Ahogy a települések ambíciói egyre jelentősebbé válnak, az Európai Unió támogatása, fő pénzügyi eszközei, mint például a Kohéziós Politika, valamint települési kezdeményezései és programjai egyre fontosabbá válnak. Az EU kohéziós politikája döntő szerepet játszik a regionális egyenlőtlenségek csökkentésében azáltal, hogy befektet a települések képességébe, hogy környezetbarátabb, inkluzívabb és versenyképesebb fenntartható helyi fejlődést valósítsanak meg. Míg atelepülési önkormányzatok számára létrehozott pénzügyi eszközei – mint például az Európai Városi Kezdeményezés (EUI) – alapvető támogatást nyújtanak minden méretű és regionális fejlettségi szintű településnek, a politika túlmutat a hagyományos támogatásokon. Aktívan ösztönzi az innovációt a települések projektjeinek finanszírozása és megvalósítása terén.
Például a Kohéziós Politika ösztönzi a különböző uniós alapok (például az ERFA, az ESZA+ vagy a Méltányos Átállást Támogató Alap) és a nemzeti, helyi, sőt magánforrások ötvözését, hogy nagyobb léptékű beruházások valósulhassanak meg. Ez a rugalmasság lehetővé teszi a települési önkormányzatok számára, hogy integráltabb válaszokat dolgozzanak ki olyan kihívásokra, mint a lakáshiány, az éghajlati változásokhoz való alkalmazkodás vagy a digitális infrastruktúra. Kísérleti programok, pénzügyi eszközök és többalapú stratégiák révén a politika lehetővé teszi a települések számára, hogy új megvalósítási modelleket próbáljanak ki, további finanszírozást vonjanak be, és sajátos igényeikhez igazodó hosszú távú beruházási kapacitást építsenek ki.
Ez az Innovatív Pénzügyi Megoldások (IFS) megjelenéséhez és egyre növekvő használatához vezetett, mint a fenntartható települési átalakulás finanszírozása. Az IFS értékes forrást jelent azoknak a településeknek, amelyek új, innovatív megoldásokat keresnek a növekvő települési kihívásokra. Ezek a kreatív megközelítések, amelyeket a települések és a települési szakemberek alkalmaznak a források hatékonyabb mozgósítására és elosztására, azzal jellemezhetők, hogy a fenntartható település fejlesztési projektek megvalósításához különböző köz- és magánforrásokat integrálnak. A hagyományos támogatásokkal ellentétben nagyobb rugalmasságot, kísérletezési lehetőséget és a helyi igényekhez való alkalmazkodást tesznek lehetővé. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) pénzügyi eszközei vagy az EUI innovatív projektekhez nyújtott támogatása révén a települések lehetőséget kapnak az IFS tesztelésére és kiterjesztésére. Az innovatív finanszírozás alkalmazkodóképessége és szektorok közötti hatásainak lehetősége miatt hatékony eszköz. Akár lakhatási, mobilitási, foglalkoztatási vagy környezetvédelmi projektekben alkalmazzák, lehetővé teszi a városok számára, hogy több forrás ötvözésével, a polgárok és a magánszereplők bevonásával, valamint a hosszú távú fenntarthatóság előmozdításával túllépjenek a hagyományos finanszírozási korlátokon. Felkészíti a településeket arra, hogy különböző települési kihívásokra hatékony megoldásokat kísérletezzenek ki, terjesszenek és vegyenek át.
A Kohéziós Politika részeként az uniós programok, mint például az EUI, lehetőséget nyújtanak a településeknek, hogy az ERFA támogatásával megvalósítsák települési projektjeiket. Az EUI olyan tevékenységek révén, mint a Tudás és Eredményhasznosítás gyakorlata (beleértve a Policy Lab és a Focused Policy Lab programokat) vagy a Kapacitásépítés (például a Peer Review és a City-to-City csereprogram), támogatja a településeket a fenntarthatóságra való törekvésükben, és biztosítja, hogy a kísérleti kezdeményezésekből nyert tapasztalatok minden település számára hozzáférhetők legyenek, függetlenül azok méretétől vagy földrajzi elhelyezkedésétől. Mivel az EUI elismeri a településfejlesztés finanszírozásának fontosságát és a témával kapcsolatos kihívásokat, következő Focused Policy Lab rendezvénye, amelyet szeptember 30. és október 2. között Rotterdamban tartanak, a „Finanszírozáshoz való hozzáférés: gyakorlati eszközök a településfejlesztéshez” témára fog összpontosítani.
Rotterdam városa példaértékű gyakorlatot nyújt a társadalmi kohézió elérése érdekében történő finanszírozás terén. A BRIDGE projekt (Building the Right Investments for Delivering a Growing Economy, azaz a növekvő gazdaság megvalósításához szükséges megfelelő beruházások kialakítása) célja a foglalkoztatás növelése volt, különösen a hátrányos helyzetű fiatalok támogatása révén, hogy a zöld és digitális gazdaság térnyerésének kontextusához igazodó készségeket szerezzenek. Ennek a célnak az elérése azonban jelentős kihívásokkal járt, különösen a társadalmi megtérülési kötelezettségekre vonatkozó holland szabályozás értelmezése terén, amely szigorú feltételeket szab a közfinanszírozású projektek társadalmi hatásának tekintetében.
Ezen akadályok leküzdése érdekében Rotterdam innovatív pénzügyi mechanizmusokkal kísérletezett, többek között társadalmi célú beszerzési modellekkel és társadalmi hitelrendszerekkel. Kulcsfontosságú áttörést jelentett a Rikx (Rotterdam Impact Keys) kidolgozása, egy „szociális érme” modell, amelynek célja a mérhető társadalmi hatás értékelése és cseréje. Ez az eszköz lehetővé tette a város számára, hogy a közberuházásokat összehangolja a magánszektor hozzájárulásával, miközben kezelte a szabályozási korlátokat, és létrehozott egy rugalmas és skálázható modellt, amely egyensúlyt teremtett a számos érdekelt fél igényei között.
Gent városa egy másik jó példát mutat arra, hogy az innovatív finanszírozás hogyan tud megoldást nyújtani olyan sürgető városi kihívásokra, mint a megfizethető lakhatáshoz való hozzáférés. Az ICCARus projekt („A genti lakosok lakhatási körülményeinek javítása”) keretében a város egy forgóalapot hozott létre, amely háztartásonként legfeljebb 30 000 eurót biztosított alacsony jövedelmű lakosok lakásfelújításainak támogatására. Ez a megközelítés a pénzügyi támogatást személyre szabott szociális és technikai támogatással ötvözte, lehetővé téve a lakosok számára, hogy aktívan javítsák lakhatási körülményeiket. A projekt kézzelfogható eredményeket hozott – javította a lakhatás minőségét, növelte az energiahatékonyságot és csökkentette a CO₂-kibocsátást –, és a működési kihívások ellenére a 100 célzott otthon közül 82-ben sikeresen befejezték a felújításokat. Helyi hatása mellett az ICCARus hasonló programokat inspirált Belgium egész területén, és rávilágított a tartós politikai akarat és a hosszú távú befektetési stratégiák fontosságára a lakhatási egyenlőtlenségek leküzdésében.
A települési kihívások folyamatos növekedésével a megfelelő, rugalmas és innovatív finanszírozáshoz való hozzáférés biztosítása nemcsak pénzügyi szükségszerűség, hanem stratégiai fontosságú is az európai települések számára. Rotterdam és Gent tapasztalatai azt mutatják, hogy ha a települések rendelkeznek a megfelelő eszközökkel, ismeretekkel és pénzügyi mechanizmusokkal, akkor ambiciózus elképzeléseiket valódi eredményekké tudják alakítani. Az EUI, a Kohéziós Politika eszközei keretében megvalósuló egyéb uniós programokkal és kezdeményezésekkel együtt, kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban a Policy Lab-ek, a kapacitásépítési erőfeszítések és a településeket az akadályok leküzdésére és innovatív megoldások kipróbálására ösztönző különböző tevékenységek révén. A rotterdami „Finanszírozáshoz való hozzáférés” témájú fókuszált politikai laboratórium időszerű lehetőséget nyújt a rotterdami és genti bevált gyakorlatok megosztására, a gyakorlati eszközök feltárására és olyan pénzügyi stratégiák közös kidolgozására, amelyek megfelelnek a mai európai települések összetett igényeinek.
Az inkluzív és fenntartható településfejlesztés biztosítása Európában a folyamatos együttműködésen, innováción és támogatáson múlik – mindenekelőtt azon, hogy a települések képesek-e kiaknázni és kihasználni a rendelkezésükre álló finanszírozási lehetőségeket, annak ellenére, hogy a helyi önkormányzatok költségvetésére egyre nagyobb gazdasági és pénzügyi nyomás nehezedik.
