Hungary

Nemzeti településfejlesztési politika

A magyarországi településfejlesztési politika kereteit jelenleg a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (továbbiakban: OFTK) határozza meg, hosszútávú irányok kijelölésével és a fejlesztési prioritások megalapozásával. A Koncepció célrendszere hosszútávú, átfogó fejlesztési célokat határoz meg, melyek közül a „Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet”, mint cél a legmeghatározóbb a településfejlesztés szempontjából. Az átfogó fejlesztési célok alá tartozó ún. specifikus célok az alábbiakat tartalmazzák:
•    Az ország makro-regionális szerepének erősítése
•    Több központú térszerkezetet biztosító városhálózat
•    Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése
•    Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése
•    Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés
•    Összekapcsolt terek: elérhetőség és mobilitás biztosítása

Az OFTK egyik hosszú távú területi célja a több központú térszerkezetet biztosító városhálózat kialakítása. Ennek érdekében az OFTK preferáltan javasolja kezelni
•    az egységes és fenntartható várospolitika megteremtését, a funkcionális várostérségek, mint módszer és tervezési elv alkalmazását,
•    a nagyvárosok fejlesztését a térségközponti és térségszervező szerepük tovább gyűrűző hatásának erősítésével, a határon átnyúló városkapcsolataik fejlesztésével, valamint az elérhetőség megújuló rendszereivel,
•    a városhálózat területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztését,
•    a városok sajátos gazdasági profillal történő fejlesztését,
•    a város-vidék kapcsolatok erősítését, és
•    a településhálózat egyes típusainak (pl. metropolisz térség, aprófalvas térségek, tanyás térségek stb.) speciális kezelését.

Emellett további fontos átfogó céljai a koncepciónak az értékteremtő foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés, a népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom, továbbá a természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme. Ezen átfogó célok együttes megalapozásával és megvalósításával alakulhat ki a Koncepcióban célként kitűzött „Közép-európai gazdasági és szellemi központ”.
Az OFTK célrendszerében meghatározottak figyelembe veszik és kapcsolatban állnak a helyi szakpolitikai és átfogó stratégiákkal, valamint az EU területi célkitűzéseire és eszközeire is reagálnak, mint például a „Várospolitika, városok és városi térségek fejlesztése”, valamint a „Vidékpolitika, vidéki térségek fejlesztése, falufejlesztés”.

Az OTFK-ban a településpolitika a területpolitikai irányok és teendők (3.1 fejezet, 108. oldal) tevékenységcsoportba integrált. A fejezetben meghatároz egy térszerkezeti jövőképet, mely kijelöl beavatkozási térségtípusokat és térszerkezeti elemeket, megadja a városias és vidékies terek fejlesztésének prioritásait és általános küldetését, valamint önálló szempontokat határoz meg a mobilitást, a térhasználati elveket és az ágazati területi orientációt illetően.

Definiálja az Új területfejlesztési megközelítéseket, mint a
•    Makro-regionális térkapcsolatok feltárása
•    Több központú fejlődés
•    Város-vidék együttműködés
•    Természeti erőforrásainkat védő térszerkezet
•    Beruházásösztönző térszerkezet
•    Periferikus térségek becsatolása az ország társadalmi-gazdaság vérkeringésébe
•    Autonóm térségek
•    Új középszint: új megyei szerepek
•    Város és vonzáskörzete, mint funkcionális alapegység, mely taglalja a funkcionális térségek, a helyi szint alapegységeinek – város-vidék együttműködést érvényesítő várostérségek - és várostérségek fejlesztésének szempontjait is.

A területpolitikai irányok és teendők alá tartozik az ország makro-regionális szerepének erősítése, valamint a több központú térszerkezetet biztosító városhálózat-fejlesztés, amely az alábbiakat foglalja magába:

•    A város- és várostérség fejlesztési prioritásai és szempontjai
•    A több központú városhálózat-fejlesztés
•    Budapest és a metropolisz térség fejlesztése
•    A belső városgyűrű városainak önálló arculatra épülő fejlesztése
•    A külső városgyűrű kiemelt várostérségi fejlesztései
•    Nemzeti és perspektivikusan nemzetközi jelentőségű nagyvárosi térségek

A következő teendő az egyes nagytérségek megújulását biztosító fejlesztések megvalósítása. Kitér a dokumentum a településpolitika és a vidékfejlesztés alapvető szempontjaira, valamint nemzeti prioritásaira; a speciális táji, környezeti problémákkal, adottságokkal rendelkező vidéki térségek fejlesztési feladataira; a jelentős társadalmi hátrányokkal, problémákkal rendelkező, kiemelt felzárkóztatást igénylő vidéki térségek fejlesztésére; a speciális vidékfejlesztési feladatot jelentő térségek fejlesztésére és a helyi, térségi vidékfejlesztési együttműködésekre.

A Koncepció specifikus célként fogalmazza meg a vidéki térségek népességeltartó képességének növelését, mely keretében cél
•    a speciális térségi vidékfejlesztési problémák kezelése,
•    az elmaradott vidéki térségek felzárkóztatása,
•    a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása és
•    a foglalkoztatás növelése a hátrányos helyzetű vidéki térségekben.

A koncepció továbbá meghatározza a kiemelkedő táji értékű térségek, mint a Balaton-térség fejlesztését, valamint a különleges táji értékekkel, rekreációs funkciókkal bíró övezeteket.
Kiemelt feladatként határozza meg a területi különbségek csökkentését, a térségi felzárkóztatást és gazdaságösztönzést, kiemelt figyelmet fordít az ún. összekapcsolt terekre:
•    az elérhetőség és mobilitás biztosítására
•    a térszerkezeti és térhasználati elvekre
•    a területfejlesztés és területrendezés összehangolására.

Önálló nemzeti településfejlesztési dokumentum kidolgozása jelenleg folyamatban van.