A műhely célja volt, hogy a résztvevők:
- elmélyítsék ismereteiket a városi digitális és zöld átállás fő tématerületein,
- megosszák egymással a helyi tapasztalatokat és jó gyakorlatokat,
- felismerjék saját városuk átállásának aktuális állapotát, lehetőségeit és akadályait,
- képesek legyenek adat- és tudásalapú projektportfóliók és intézményi megoldások kialakítására,
- javuljon az együttműködés a települési szereplők között.
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter (KTM) beszédében kiemelte a hasonló műhelytalálkozók fontos szerepét, mivel „a zöld és a digitális átállásban élen járó városok nagyban a térségük fejlődésének motorjai, a várostérségi gondolkodás indikátorai”. Lánszki Regő építészeti államtitkár (ÉKM) köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a fenntartható városfejlesztés kulcsa az egységes, digitális településrendezési tervek bevezetése, a zöldterületek jogi védelmének megerősítése, és a természetes építőanyagok használatát ösztönző kedvezmények bevezetése. Dálnoky Noémi, az EC DG REGIO delegáltja az Európai Uniós támogatások hazai felhasználásáról tartott rövid, szemléletformáló bevezetőt.
A rendezvényen négy szekció követte egymást a tartalmasabb kapacitásépítés megteremtérésre. A nemzetközi tanulás panelbeszélgetés célja az volt, hogy felhívja a résztvevők figyelmét a transznacionális csere és tanulás előnyeire, különösen az EUI és az URBACT programok révén. A panelbeszélgetésen részt vett Bunyevácz Katalin (EUI szakértő), Kézy Béla (URBACT vezető szakértő) és Héjj Eszter (szakértő), a moderátor Barna-Lázár Zoltán volt.
A megbeszélésen a városok transznacionális projektekhez való csatlakozásának lehetséges motivációit, a konkrét előnyöket, a döntéshozók meggyőzésének stratégiáit a hozzáadott értékről, valamint a hatékony részvétel legfontosabb sikerkritériumait vizsgálták. Az ülés rávilágított arra, hogy az e programokból származó tanulságokat és felismeréseket hogyan lehet beépíteni a helyi fejlesztési stratégiákba és projektekbe, szinergikus kapcsolatokat teremtve és elkerülve a gyakori buktatókat. Hozzászólásaik során a panelbeszélgetés résztvevői számos kulcsfontosságú tanulságot és meglátást osztottak meg konkrét városi példákból.
A második panelbeszélgetés a helyi fejlesztéseket segítő partnerségek kritikus szerepével foglalkozott a nagyobb hatás, az innováció és a fenntarthatóság elérésében. A panelbeszélgetésen részt vett Weller Diána (Pécs), Tóth Csaba (HR igazgató, LEGO Kft.), Misetics Bálint (vezető szakpolitikai tanácsadó, Budapest) és Döbrönte Katalin (szakértő), moderátor: Hollai Krisztina.
A beszélgetés célja az volt, hogy a résztvevők jobban megértsék a partnerségépítést, beleértve a négyes spirál együttműködési modellt (állami, magán, tudásintézmények, civil szektor). A résztvevők megosztották egymással a hatékony partnerségek azonosítására, ápolására és fenntartására vonatkozó gyakorlati meglátásaikat, kihívásaikat és stratégiáikat, kiemelve azok szerepét az olyan összetett problémák megoldásában, mint a lakhatási válság vagy a zöld átmenet. Elismerték, hogy Magyarországon még mindig viszonylag kevés példa van a valóban hatékony partnerségekre, és hiányoznak a strukturált funkcionális városi területek, bár az uniós és a magyar hatóságok egyre inkább támogatják a városok közötti együttműködést.
A digitális átállás hazai helyzetét bemutató tájékoztatót Földi Zsuzsanna szakértő tartotta, amelyben betekintést nyújtott Magyarország fenntartható városfejlesztés (FVS) digitális útitervébe és a digitális átállás (DIA) kísérleti projektjeinek tapasztalataiba. Kiemelte a zöld és a digitális átállás közötti alapvető kapcsolatot, és nemzetközi jó példákat mutatott be. A digitális útitervek kulcsfontosságú sikertényezői közé tartozott az intelligens stratégiai dokumentumok megléte, az alapvető fejlesztések (mint az optikai hálózatok és az intelligens mérés), az elsődleges adatok előállítása (pl. mobilitás, közbiztonság, környezetvédelem), az önkormányzatok vagy szakosodott cégek általi adatkezelés, valamint a GIS használata a városfejlesztésben. Az előadás hangsúlyozta továbbá a szinergiák létrehozásának és erősítésének, valamint az integrált adatkezelési rendszerek létrehozásának fontosságát.
Adatvezérelt városfejlesztés a gyakorlatban blokk két előadást tartalmazott. Gőri Melinda, az Energiaügyi Minisztérium, DIMOP IH osztályvezetője a DIMOP Plusz keretében az önkormányzatok számára kiírt, energiagazdálkodási rendszerek megvalósítására irányuló felhívást (DIMOP Plusz-2.1.1-24) ismertette, melynek célja a zöld és csúcstechnológiai átállás támogatása a digitális megoldások és az adatok hasznosításának előmozdításával a klímasemleges, körforgásos és rugalmas gazdaság érdekében. A másik előadásban Juhász Géza Péter, a LECHNER Nonprofit Kft. igazgatója a szolgáltatástervezésről és az adatvezérelt városfejlesztésről tartott előadást. A Digitális Magyarország Ügynökséghez tartozó Lechner Tudásközpont (geo)informatikai fejlesztésre és működtetésre fókuszál szolgáltatástervezési szemlélettel, hangsúlyt fektetve az állampolgárok támogatására. A szolgáltatástervezés egy olyan módszertan, amelynek középpontjában az ügyfélélmény és a működési hatékonyság áll, és olyan eszközöket használ, mint az analitika, a kutatás, az interjúk és az együttműködések. Az adatok integrációja - amint azt az előadó kiemelte - kulcsfontosságú a közszolgáltatások jobb döntéshozatalához, a polgárok, a tervezők és az intézmények számára testreszabott megoldásokhoz, valamint a hatékonyság és az innováció előmozdításához.
A digitális átállás műhelymunka két kulcsfontosságú szempontot emelt ki: a helyi KKV-k digitalizációjának szintjét a termelékenység, az innováció és a munkaerőigény fokozása érdekében, valamint az önkormányzat szerepét a helyi gazdaság fellendítésében olyan digitális megoldások révén, mint a helyi KKV-k platformjai és a turisztikai marketing. A legfontosabb azonosított kihívások:
- A KKV-k passzívak a digitalizációval kapcsolatban, és vonakodnak a technológiai és irányítási változtatásokra rendelkezésre álló finanszírozás igénybevételétől.
- A KKV-k gyakran nem rendelkeznek elegendő szakértelemmel a technológiai változásokból eredő kiegészítő kérdések megoldásához.
- Nehézséget okoz az új termelési technológiák fenntartásához szükséges szakképzett munkaerő megtalálása.
- Az önkormányzatok nem rendelkeznek megfelelő adatbázisokkal a helyi vállalkozásokról, és többnyire az adózási adatokra támaszkodnak, amelyekből hiányoznak az olyan fontos információk, mint a digitalizációs szintek vagy az innovációs kapacitás.
A zöld átállás keretrendszer nemzeti gyakorlati útmutatójáról Döbrönte Katalin zöld finanszírozási szakértő tartott előadást, amelyben felvázolta a városi klímaátmenet kulcstényezőit, felölelve a kiindulási helyzetet és a kihívásokat, a releváns adattartományokat (pl. szén-dioxid-kataszterek, zöld kataszterek), a klímaátmenet projektcsatornák kialakítását, a hatékony kormányzási és igazgatási struktúrák létrehozását, a társadalmi innováció és a tudatosságnövelés szerepét, valamint a klímaátmenet finanszírozásának kritikus szempontját.
Inspiráló nemzetközi jó gyakorlatokat is bemutatott.
A műhelymunka során az alábbi nemzetközi jó gyakorlatok ismertetése hangzott el:
A zöld átállás műhelymunka az alábbi kihívásokat azonosította:
Stratégiai és intézményi hiányosságok témaköre:
- Az osztályok közötti koordináció gyenge; a stratégiai gondolkodás gyakran hiányzik vagy ad hoc jellegű.
- Korlátozott emberi erőforrások: a személyzet túlterhelt és alulképzett
Energia és kibocsátás témaköre:
- Az energetikai átállás folyamatban van, de a fenntarthatóság és az integráció nem következetes
- A fő kibocsátási források eltérőek: közlekedés (Miskolc, Pomáz), lakossági fűtés (Makó).
- A technikai akadályok közé tartozik az infrastruktúra fejletlensége (pl. nincs tárolás, alacsony hálózati kapacitás).
Tudatosság és magatartásváltozás témaköre:
- Az éghajlati tudatosság alacsony vagy strukturálatlan. A városok gyakran nem stratégiai, projektalapú kommunikációra támaszkodnak. A közoktatási erőfeszítések láthatóságának és folyamatosságának hiánya.
- Az iskolákban elszigetelt erőfeszítések, a felnőttek vagy döntéshozók korlátozott rendszerszintű bevonásával.
A másfél napos kapacitásépítő műhely legfontosabb tanulságai a következők:
Az integrált megközelítés elengedhetetlen: A rendezvény következetesen bizonyította, hogy a digitális és a zöld átmenet összefonódik és kölcsönösen erősíti egymást. Az elszigetelt kezdeményezések helyett az integrált megközelítések kulcsfontosságúak a fenntartható városfejlesztés szempontjából.
Az adatok fontos sarokkövek: Visszatérő téma volt az adatok nélkülözhetetlen szerepe a megalapozott döntéshozatalban, a stratégiai tervezésben és az intelligens városokkal és a zöld átállással kapcsolatos projektek hatékony végrehajtásában. Egyértelműen szükség van szilárd adatgyűjtési, -kezelési és -megosztási gyakorlatokra, beleértve az integrált adatplatformok létrehozását is.
A kapacitásépítés kiemelkedő fontosságú: A magyar önkormányzatok különböző felkészültségi szinteket és intézményi stratégiákat mutatnak az átállásra. A munkaértekezletek hangsúlyozták, hogy folyamatos kapacitásépítésre van szükség, amely a technikai készségekre, az intézményi felkészültségre, valamint az innováció és a szolgáltatástervezés irányába történő gondolkodásmódváltásra összpontosít. Emellett a magyar önkormányzatok közötti tudás- és tapasztalatcsere is nagy hozzáadott értéket jelenthet.
A partnerségek a haladás motorjai: A sikeres nemzeti és nemzetközi példák rávilágítottak arra, hogy a több érdekelt fél (köztük az állami, a magán- és a tudásintézmények, valamint a civil társadalom) közötti partnerségek döntő szerepet játszanak az összetett kihívások leküzdésében és az innováció előmozdításában.
Továbbra is vannak kihívások, de léteznek megoldások: Bár a rendezvényen elismerték az olyan általános kihívásokat, mint a digitális szakadék, az adatminőség, az intézményi kapacitáshiány, a jogi és pénzügyi akadályok, valamint a változással szembeni ellenállás, ennek ellenére előadóink hatékonyan mutatták be a gyakorlati megoldásokat kínáló és az alkalmazkodásra ösztönző nemzeti és nemzetközi bevált gyakorlatok sokféleségét.
A stratégiai tervezés és hosszú távú jövőkép jelentősége vitathatatlan: Az átfogó stratégiai dokumentumok (pl. SECAP, SUMP, FVS, digitális átállási stratégiák) fontosságát a projektek hatékony tervezésének és végrehajtásának sikertényezőjeként hangsúlyozták.
